Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A karácsony szó eredete

2008.11.20

A télközép legnagyobb ünnepét minden nép másképpen nevezi. Ennek a névnek az eredete sokat elárul arról is, hogy a szót használó népek milyen jelentését, milyen jelentőséget tulajdonítanak az ünnepnek.

 

Kezdjük a magyar szó magyarázatával, hiszen számunkra ez a legérdekesebb. A karácsony szó, hasonlóan a magyar szavak egy jó részéhez, szláv eredetű. Őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett szó szerint, de „a fénybe átlépőt” értették alatta. Az új évbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése.

Kép

 A magyar férfinevek között ismegtaláljuk Karácson néven, amelyet már a középkorban is személynévként használtak: 1211-ben jegyezték fel először a Karasun nevet. 1537-ben említik először a Karachonzallas helységnevet.

Naptári eredetű lehet a kolenda (az orosz koljáda), ami karácsonyi éneket jelent. A szláv nyelveknek a karácsony szava tehát az újév  kezdetét rejti magában.

 

Kép

Az angol nyelvben használt szó, a Christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetű, akárcsak a holland Kerstmisse és a német Weihnacht is, ami szent éjt jelent. A franciák Noelnek nevezik, az olaszok Natalénak, a spanyolok Navidadnak  a walesiek pedig Nadolingnak. Mindegyik születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. Valószínűleg Jézus, illetve a Legyőzhetetlen Nap megszemélyesítőjeként tisztelt Mithrász születésnapját jelölte, amely időben egybeesik a karácsonnyal, s innen vették át azok a nyelvek, amelyeket latin eredetűnek tekintünk.

A skandináv nyelvben Jul-nak hívják, de még a régi angolban is Yule a neve. Pontosan nem tudják eddig meg fejteni, eredetileg mit is jelentett ez a szó. Valószínűleg az évnek egy szakaszát, amely november második felétől január első feléig tartott, tehát magába foglalta azt az ünnepi időszakot, amelyet máig is téli ünnepi szakasznak nevezünk – a germánok, németek, angolok és skandinávok ősei már ünnepelték a téli napfordulót.